Sok árfolyamgátasnál mostanában jár le a 60 hónap - Mire számíthatnak?
A 2000-es évek közepétől indult devizahitelezés következtében később kialakult társadalmi szintű probléma kezelésére és a forint árfolyamának jelentős elmozdulása miatt hozták létre az úgynevezett árfolyamgát intézményét. 2012-2014 között közel 190 ezer szerződés tekintetében döntöttek úgy az ügyfelek, hogy élnek vele, vagyis rögzített árfolyamon törlesztik jelzáloghitelüket, amíg ki nem lépnek az árfolyamgátból - de legfeljebb 60 hónapig.
Árfolyamgátasként miért lehetett öt évig alacsonyabb a törlesztőrészlet?
A kedvezményes időszak alatt alacsonyabb összegű havi törlesztési kötelezettség állt fenn, amely annak volt köszönhető, hogy a 2012-es (240 HUF/CHF, 300 HUF/EUR) átlag középárfolyamokhoz képest alacsonyabb, 180 HUF/CHF és 250 HUF/EUR árfolyamokon került sor az árfolyamrögzítésre. A kedvezményes és a valós törlesztőrészlet között azonban havonta különbség keletkezett, melynek tőkerészét a pénzügyi intézmények egy úgynevezett gyűjtőszámlán tartották nyilván, a kamatrészt pedig az állammal együtt átvállalták az adósoktól.
A 2015-ben végrehajtott forintosítás érintette-e az árfolyamgátasok szerződéseit?
Annak érdekében, hogy az árfolyamkockázat végleg kikerüljön a háztartásokból, a deviza és deviza alapú jelzáloghitel szerződések forintosítása 2015. február hónapban megtörtént, amely az árfolyamgátas szerződésekre is jótékony hatással bírt, ugyanis a fogyasztóknak visszajáró összegnek köszönhetően a gyűjtőszámlák nagy része megszűnt.
A CHF alapú hitelek 256,5, az EUR alapú hitelek 309 forintos árfolyamon történő átváltása megemelte volna az árfolyamgátas szerződések törlesztőrészleteit, ezért a törvény úgy rendelkezett, hogy az öt éves periódus hátralévő időszakában a törlesztőrészlet lényegében nem lehetett magasabb a korábbinál.
A különbözetet azonban a pénzügyi intézmények a forintosított hitel fennálló tőketartozásához adták, melyet kamatokkal növelten el kellett kezdeni visszatörleszteni.
Hogyan változik a törlesztőrészlet, milyen lehetőségek vannak?
A havi törlesztés mértékét az árfolyamgát lejártát követően maximum 15 %-kal emelhetik meg a pénzügyi intézmények, ha azonban a fennálló tartozás ennél nagyobb mértékű emelést indokolna, a törlesztés futamideje is meghosszabbítható az adós vagy a legfiatalabb adóstárs 75. életévéig. Amennyiben ez nem lehetséges, a törlesztőrészlet 15 % fölé is emelhető.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a futamidő meghosszabbítása növeli a hitel költségeit, melyre tekintettel a teljes futamidő alatt - az alacsonyabb törlesztőrészlet ellenére - jóval magasabb összeget fizetünk vissza.
Ahhoz, hogy tervezhetővé váljon az árfolyamgát lejárta utáni, új törlesztőrészlet költsége, érdemes friss kalkulációt kérnie a pénzügyi intézményétől, ugyanis a korábban rendelkezésére bocsátott törlesztési kalkulációkhoz képest - a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően - jelentős mértékben csökkentek a hitelek kamatai.
Számos lakástakarékpénztári szerződés köttetett az árfolyamgáttal egy időben, amely megtakarítások szintén felhasználhatóak a hitelek elő- vagy végtörlesztésére, de érdemes akár elgondolkodni egy új lakástakarékpénztár elindításán is, ha a futamidő lényegesen meghosszabbodik.
Célszerű továbbá mérlegelni a hitelkiváltás lehetőségét, ekkor azonban számolni kell az ezzel járó esetleges költségekkel, ezért célszerű tanácsadó segítségét kérni.
Amennyiben nem 2017 tavaszán-nyarán jár le az árfolyamgát szerződése, fontos tudnia, hogy abból bármikor kiléphet.