Jön az infláció, és úgy tűnik, hogy marad is

Manapság a médiában rengeteg helyről lehet hallani arról, hogy nyakunkon az infláció, óriási drágulás várható. Az infláció magyarul a pénz vásárlóerejének romlását, vagyis az árszínvonal emelkedését jelenti, vagyis, hogy a mai pénzünkből a jövőben majd kevesebbet tudunk vásárolni, mint ahogy ma meg tudnánk tenni. Mitől alakul ki az infláció? Tehetünk-e ellene, tehet-e valaki ellene, és ha igen, hogyan? Nézzük meg ezeket a kérdéseket közelebbről.

Miért beszélünk mostanában ennyit az inflációról?

Egyszerűen azért, mert elkezdtük a bőrünkön érezni, nap mint nap tapasztaljuk, hogy nagy az áremelkedés és a termékek árazása már a boltokban is naponta történik, így ugyanazt a terméket különböző árak mellet találjuk az egyes üzletekben. Talán ez most más, talán ezt most nem is az hozza elő a világban, amire az elemzők, közgazdászok számítottak (többségük úgy vélte, hogy a laza monetáris, jegybanki politikák miatt sok lesz a pénz kínálata, és azt tudjuk, amiből sok van, az kevesebbet fog érni). Éppen ezért kell rá figyelnünk, nem elég megvonni a vállunkat, ha az emelkedő statisztikát halljuk a hírekben, érdemes felkészülni, mert úgy néz ki, hogy egy ideig velünk fog maradni.

Mi okozhat egyáltalán inflációt?

Például egy adott ország fizetőeszközének gyengülése (ilyenkor az ebbe az országba külföldről behozott áruk drágulnak meg), előidézheti akár egy nagyon laza költségvetési politika is (például sok vissza nem térítendő pénzügyi támogatás juttatása), vagy egyszerűen a kereslet megugrása (minél többen szeretnénk vásárolni egy adott árut, szolgáltatást, annál többe fog kerülni), vagy a kínálat visszaesése (kevés chipgyártás mellett kevés új autó kerül a piacra, így többet hajlandóak fizetni érte, akik megtehetik), de a sor hosszasan folytatható, így térjünk rá a számítására.

Hogy határozzák meg az inflációt?

Közel 1000 áru és szolgáltatás árát felírják hónapról hónapra (például kisboltban, nagyboltban, piacon megtalálható termékek árát kell rögzíteni, így közel százezer ár gyűlik össze), ebből pedig átlagokat számolnak, így meg lehet állapítani, hogy az egyes termékek és szolgáltatások, az egyes csoportok ára hogy változott hónapról-hónapra, évről-évre, illetve gyakran még azt mutatják ki, hogy az előző év azonos hónapjához képest milyen mértékű volt a fogyasztói árak emelkedése.

Jobb lenne, ha nem emelkednének az árak, hanem csökkennének?

Az árak csökkenése, vagyis a defláció a gazdaság gyenge teljesítményének egy mutatója. Gondoljunk bele, hogy vállalkozóként előállítottunk egy terméket, és azt a következő hónapban, vagy évben már kevesebbért is hajlandóak vagyunk adni, csak vigyék már el tőlünk. Ez azt feltételezi, hogy megszűnt a kereslet a termék iránt. Amennyiben a kereslet eltűnik, úgy a vállalatok nehezebben fizetik a dolgozók bérét, nem mernek beruházni. De ennek következtében az államnak is kevesebb lesz az adóbevétele, elég csak az általános forgalmi adóra gondolnunk, de még sorolhatnánk.

Akkor mégis jó az infláció?

Az infláció kicsit olyan, mint egy párkapcsolat vagy házasság, mert csak akkor jó, ha van, akkor kiszámítható, kiegyensúlyozott. Ezt is sok egyéb szempontból megközelíthetjük, de amennyiben van egy kiszámítható, tervezhető infláció, akkor az feltételez egy egészséges gazdaságot, ahol a szereplők tervezni tudnak a jövőre (például a vállalatok tudnak fizetésemelést adni a dolgozóknak, amiből aztán persze vásárolni fognak és a kör megy és megy).

Mit lehet tenni, ha kiszámíthatatlanná válik?

Attól függ, milyen nézőpontból közelítjük meg, gazdaságpolitikai, vagy egyéni szempontból? A bankok bankja (jegybank, vagy központi bank, hívjuk ahogy szeretnénk) az egyik legfontosabb szereplő, akinek kiemelt feladata az inflációs cél tartása, amelyhez normál piaci körülmények között számtalan eszköze is van (például ő határozza meg a kamatkörnyezetet, ő felel a pénzügyi politikáért, törekszik a pénzkínálat és pénzkereslet egyensúlyára stb.) Magas inflációs környezetben az egyén szintjén fontossá válnak a tudatos pénzügyi döntések, ilyenkor sok egyszerű dolgot tudunk megtenni mi is. Például költségvetést készítünk, átalakítjuk a vásárlói szokásainkat, megnézzük, hogy adott terméket hol tudjuk lényegesen olcsóbban megvásárolni, pénzügyi tanácsadót veszünk igénybe, lecseréljük a bankszámlánkat, biztosításunkat, ha van ugyanolyan feltételek mellett kedvezőbb. Vagyis egyszerűen tudatosabbak vagyunk, amikor kiadásainkra gondolunk, és amikor azokat megtervezzük.

Bankszámlán lévő pénz és infláció 

Nézzünk meg, hogy miért érdemes tudatosan foglalkozni a pénzügyeinkkel: 10 ezer milliárd forint. Még soha nem tartottak a háztartások ennyi pénzt bankszámlán, mint most. Az éves kamat pedig kevesebb mint 0,3 %, ennyi járt 2022 elején.  Miközben az infláció idén elérheti az akár 10%-ot is. Gyakorlatilag naponta összesen több milliárd forintot veszítünk összesen a bank- és folyószámlánkon tartott vagyonunkból. Egyénileg levetítve gyakorlatilag a pénzünk értékének egy tizedét elvesztjük, ha bankszámlán tartjuk. 

Megfelelően befektetve megvédheted megtakarításaid az inflációtól. Légy pénzügyileg tudatos!