Nem mindig az a jó befektetés, amelyik magas hozamot ígér

Tovább nőtt a hazai háztartások vagyona, a Magyar Nemzeti Bank friss adatai alapján csaknem 1 300 milliárd forintot takarítottak meg az első félévben, amelyből a második negyedévre bő 800 milliárd jutott. A félretett pénz mellett a hozamok is növelték a megtakarításokat, hat hónap alatt közel 670 milliárd forinttal. Ez az összeg a következő években akár tovább is növelhető, az OVB Magyarország véleménye szerint éppen ezért nem árt óvatosan kezelni pénzügyeinket, hiszen egy befektetés nem attól lesz nyereséges, hogy magas hozamot ígér.

A világban végbemenő gazdasági, politikai válságok, az azokkal együtt járó hatások mind-mind befolyásolhatják a kötvény-, részvény- és árupiacokat, akár a mélybe is ránthatják azokat, aminek hatására a veszteség mellett bizonytalanság lehet úrrá a kisbefektetőkön is. Van néhány „aranyszabály”, amelyeket mindenképpen szem előtt kell tartanunk, ha biztonságban szeretnénk tudni megtakarításainkat. A legfontosabb, hogy a hozam, a biztonság és a hozzáférhetőség (likviditás) soha nem járnak „kéz a kézben”

Egy hosszú távú befektetésnél mérlegelnünk kell, hogy az adott pénzügyi termékkel mekkora hozamot szeretnénk elérni, milyen időtartamra tudjuk „nélkülözni” a befektetett összeget, azaz mikor legyen hozzáférhető, illetve van-e a teljes megtakarításnak olyan része, amit semmi esetre sem szeretnénk kockáztatni. Utóbbiról tudni kell, hogy egy hosszú távú megtakarításnál a kockázat nem negatív dolog, sőt összhangban van a magasabb várható hozammal.

Amennyiben a fenti három fő kérdésre tudjuk a választ, nagy eséllyel jó befektetést fogunk választani, de az OVB Magyarország azt tanácsolja, hogy mindenképpen kérjük szakértő segítségét. Többek között olyan fontos kérdésekben segíthet egy hozzáértő szakember, hogy elmondja, mennyi az aktuális kockázatmentes hozam, milyen egy ideális portfólió összetétele egy adott időtávon.

Mi a célunk a megtakarítással?

Az első lépés, hogy határozzuk meg a megtakarítás célját, ugyanis más portfóliót kell választania annak, aki a nyugdíjas éveiről szeretne gondoskodni, míg teljesen mást azoknak, akik például a gyermekeiket szeretnék taníttatni vagy egy nyaralásra gyűjtenek. Ha tudjuk tehát a célt, meg tudjuk becsülni, hogy milyen időtávban gondolkodhatunk, és mennyibe is fog majd az adott cél kerülni, mire a befektetés lejár.

Mennyire legyen kockázatos a befektetésünk?

A kockázat mértéke leginkább attól függ, hogy milyen mértékben szeretnénk kockázatmentes kamatok feletti eredményt várni a befektetésünktől, megtakarításunktól. A kockázatosabb szelet az a rész, amelyet akár adott esetben veszteségként is képesek vagyunk elviselni. Ha rövid időn belül szükségünk lesz a befektetett pénzre, akkor csak kis kockázatot vállaljunk, de például egy hosszú távú nyugdíjcél eléréséhez nagyobb kockázat is szóba jöhet, hiszen egy esetleges hirtelen veszteség a hátralévő években könnyen meg is térülhet. Fontos tudni, hogy ahogy közeledünk a befektetés tervezett időpontjának vége felé, érdemes átrendezni a portfóliónkat és csökkenteni a kockázatos eszközök arányát a kosarunkban.

Sokan esnek sajnos abba a hibába, hogy olyan befektetést szeretnének, amely magas hozamot biztosít alacsony kockázat mellett, és emellett bármikor hozzáférhető is. Ilyet a piacon nem fognak találni, de a portfóliók sokfélék lehetnek, szinte biztosan mindenki meg tudja találni az elvárásaihoz leginkább illeszkedőt. Összefoglalva elmondható, hogy akkor a legjobb egy befektetés, ha gyarapodik az a pénz, aminek terhére lemondunk a fogyasztásról. Ha a képzeletbeli fogyasztási kosarunk a befektetés lejáratakor bővül, akkor értünk el reálhozamot. A kevesebb néha több, nem mindig az a jó befektetés, amelyik magas hozamot ígér.