Rajtunk is múlik, hogyan élünk majd nyugdíjasként

Napjainkban egyre többször merül fel jogosan a kérdés, hogy vajon elég lesz-e a pénzünk nyugdíjasként, fenn tudjuk-e tartani azt az életszínvonalat, amelyet fiatalon elképzeltünk. Az OVB Magyarország egyik korábbi felmérése szerint a hazai lakosság kevesebb mint harmada gondolja csupán, hogy a nyugdíjbiztosításokhoz jár állami támogatás adó-visszatérítés formájában, pedig a magyarok jelentős hányada életszínvonal csökkenést prognosztizál idősebb korára.

A legújabb KSH adatok azt mutatják, hogy a nyugdíjra jogosultak száma 2017 végére elérte a 2.027.000 főt. Az átlagéletkor folyamatosan emelkedik, ami nemcsak Magyarországon okoz fejtörést, hanem egész Európában kihívást jelent. Léteznek olyan előrejelzések, amelyek szerint hazánkban 2060-ig a születéskor várható élettartam a férfiaknál több mint 10, a nők esetében pedig 8 évvel is növekedhet majd, mindemellett ugyanekkorra a nyugdíjas korúak száma elérheti a 2,5 millió főt – hívja fel a figyelmet a pénzügyi tanácsadó cég.

A Magyarországon is működő felosztó-kirovó nyugdíjrendszer lényege, hogy az aktív dolgozók befizetéseit osztja el a nyugdíjasok között, ezért a rendszer működőképességét meghatározza a mindenkori aktív és inaktív népesség aránya. A fenti adatokból is jól látszik, hogy a jövőben egyre kevesebb lesz az aktív dolgozó és egyre több a nyugdíjas Magyarországon, vagyis egyre kevesebben fogják befizetni azt az összeget a nyugdíjrendszerbe, amit a nyugdíjak kifizetésére kell felhasználni. Sajnos emiatt a nyugdíjak jelenlegi szintje hosszú távon nehezen fenntartható, nem mindegy, hogy ezen életszakaszunkat milyen életszínvonalon éljük majd meg. Fontos kérdés, hogy rendelkezésre áll-e a szükséges tőke ahhoz, hogy úgy éljünk, ahogyan azt fiatalon elterveztük.

A jó dolgokhoz idő kell

„Az OVB Magyarország véleménye szerint fontos, hogy rendelkezzünk az állam által biztosított nyugdíj mellett egyéb, saját megtakarítással is. Úgy látjuk, hogy a rendszeres megtakarítók közel harmada egyszerűen a bankszámláján parkoltatja spórolt pénzét, így viszont nem jogosultak személyi jövedelemadó-visszatérítésre. Ráadásul sok esetben nem a befektetetési időtávnak megfelelő eszközökbe helyezik megtakarításaikat, ezzel a várható hozamuk sem úgy alakul majd, ahogy szeretnék” – mondta el Póth Viktor, az OVB Vermögensberatung Kft. üzletfejlesztési igazgatója.  

Jelenleg több mint 4,4 millió foglalkoztatott van Magyarországon, a 2014 óta piacon lévő nyugdíjbiztosítások száma pedig alig érte el tavaly a 250 ezret. A nyugdíjbiztosítás olyan célhoz kötött befektetési forma, ahol a megtakarítások akár többféle eszközalapba fektethetők és 20%-os állami adó-visszatérítés is igénybe vehető a díjak után (maximum évi 130 ezer forintig). Ezzel a lehetőséggel azonban sokan még annak ellenére sem élnek, hogy rendelkeznek nyugdíjbiztosítási szerződéssel, aminek oka adódhat a ráfordított idő vagy az ismeretek hiányából. A nyugdíjbiztosítás további nagy előnye, hogy akár egy összegben is befizethetünk a számlánkra eseti díjként, ami után ugyanúgy jár az állami támogatás.

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak hozzávetőlegesen 1,1 millió tagjuk van, valamivel több mint 1,2 millió forintos átlagvagyonnal. A 20%-os állami támogatás itt is kihasználható legfeljebb 150 ezer forintig. 

A támogatások mértéke teljes mértékben maximalizálható, hiszen ha valaki több államilag támogatott nyugdíjtermékkel rendelkezik (nyugdíjbiztosítás + NYESZ + önkéntes nyugdíjpénztár), akkor a visszatérítés maximuma akár a 280 ezer forintot is elérheti.