Takarékossági világnap

A takarékossági világnapot 1924-ben, a Milánóban megrendezett nemzetközi pénzügyi konferencián tartotta meg először a Takarékbankok Világszervezete, ahol azt is elhatározták, hogy minden év október 31-én „ünneplik meg”. 

Az alapötlet Filippo Ravizza professzor nevéhez fűződik, aki a fent nevezett napon a konferencián megjelent 29 ország takarékbankjainak képviselőinek nevében szólalt fel. A Takarékossági világnap célja, hogy felhívják a világ figyelmét a takarékoskodás fontosságára. 

Így, közel 100 év távlatából a takarékosság, takarékoskodás fogalma még mindig fontos és érzékeny téma. Szomorú tény, hogy a világ összlakosságának nagy része még mindig nem rendelkezik megfelelő „pénzügyi tudatossággal”, és nem érzi kellő mértékben a pénzzel járó felelősséget. Sokan sokszor csak nagyon komoly áldozatok, veszteségek árán tanulják meg, hogy a pénz megfelelő kezelése, a megfontolt vásárlás, a költségvetés odafigyeléssel történő kialakítása és az átgondolt befektetések napjainkban fontosabbak, mint valaha.

Az OVB Magyarország véleménye szerint érdemes előre megtervezni a havonta várható bevételek és kiadások alapján a saját költségvetésünket, pozitív egyenleg esetén pedig egy meghatározott összeget abból levonni az adott hónapban esedékes megtakarítás címén. Így abból tudunk költekezni, ami megmaradt a kiadások és a tartalékképzés után. Ha lehet, akkor ne a hónap végén nézzük meg, hogy maradt-e a kiadásaink után tartalékképzésre valamennyi összeg, inkább azzal is tervezzünk előre, és igazítsuk ahhoz a kiadásainkat. Felfoghatjuk úgy is, hogy egyfajta egyéni, családi, háztartási plusz „adót” fizetünk a költségvetésünk alapján, ami a saját, illetve a családi tartalékokat fogja biztosítani.

De mibe is fektessünk?

Korábbi bejegyzésünkben is írtunk már arról, hogy nem árt óvatosan kezelni pénzügyeinket, hiszen bármilyen kecsegtetőnek tűnő ajánlattal is találkozunk, nem attól lesz nyereséges egy befektetés, hogy magas hozamot ígér. Van néhány „aranyszabály”, amelyeket mindenképpen szem előtt kell tartanunk, ha biztonságban szeretnénk tudni megtakarításainkat. A legfontosabb, hogy a hozam, a biztonság és a hozzáférhetőség (likviditás) soha nem járnak „kéz a kézben”. 

Egy hosszú távú befektetésnél mérlegelnünk kell, hogy az adott pénzügyi termékkel mekkora hozamot szeretnénk elérni, milyen időtartamra tudjuk „nélkülözni” a befektetett összeget, azaz mikor legyen hozzáférhető, illetve van-e a teljes megtakarításnak olyan része, amit semmi esetre sem szeretnénk kockáztatni. Amennyiben ezekre a fő kérdésekre tudjuk a választ, nagy eséllyel jó befektetést fogunk választani. 

Mi a célunk a megtakarítással?

Az első lépés, hogy határozzuk meg a megtakarítás célját, ugyanis más portfóliót kell választania annak, aki a nyugdíjas éveiről szeretne gondoskodni, míg teljesen mást azoknak, akik például a gyermekeiket szeretnék taníttatni vagy egy nyaralásra gyűjtenek. Ha tudjuk tehát a célt, meg tudjuk becsülni, hogy milyen időtávban gondolkodhatunk, és mennyibe is fog majd az adott cél kerülni, mire a befektetés lejár.

Mennyire legyen kockázatos a befektetésünk?

A kockázat mértéke leginkább attól függ, hogy milyen mértékben szeretnénk kockázatmentes kamatok feletti eredményt várni a befektetésünktől, megtakarításunktól. A kockázatosabb szelet az a rész, amelyet akár adott esetben veszteségként is képesek vagyunk elviselni. Ha rövid időn belül szükségünk lesz a befektetett pénzre, akkor csak kis kockázatot vállaljunk, de például egy hosszú távú nyugdíjcél eléréséhez nagyobb kockázat is szóba jöhet, hiszen egy esetleges hirtelen veszteség a hátralévő években könnyen meg is térülhet. Fontos tudni, hogy ahogy közeledünk a befektetés tervezett időpontjának vége felé, érdemes átrendezni a portfóliónkat és csökkenteni a kockázatos eszközök arányát a kosarunkban. Sokan esnek sajnos abba a hibába, hogy olyan befektetést szeretnének, amely magas hozamot biztosít alacsony kockázat mellett, és emellett bármikor hozzáférhető is. Ilyet a piacon nem fognak találni, de a portfóliók sokfélék lehetnek, szinte biztosan mindenki meg tudja találni az elvárásaihoz leginkább illeszkedőt. 

Összefoglalva elmondható, hogy akkor a legjobb egy befektetés, ha gyarapodik az a pénzösszeg, amelynek terhére lemondunk a fogyasztásról. Ha a képzeletbeli fogyasztási kosarunk a befektetés lejáratakor bővül, akkor értünk el reálhozamot. A kevesebb néha több, nem mindig az a jó befektetés, amelyik magas hozamot ígér.