Töretlenül nő a lakossági hitelek iránti érdeklődés

|

A napokban jelentek meg a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) legfrissebb adatai, amely szerint a magyar háztartásoknak már 2017 szeptemberében is hatmilliónál több szerződésük – 959 ezer jelzáloghitel és több mint ötmillió egyéb hitelszerződésük – volt. Az új lakáshitelek összege már az év első két hónapjában 100 milliárd forint fölé emelkedett, ami 38 százalékos éves növekedést jelent. A leglátványosabb bővülés a személyi hiteleknél látható: a folyósított összeg csaknem 58 milliárd forintra nőtt az idei év első két hónapjában. Ez 72 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor, 2016 első két hónapjával összevetve pedig másfélszeres bővülést jelent.

Habár a 2008-ban kirobbant válság óta a bankok és az ügyfelek is óvatosabbak, a hitelezés iránti érdeklődés töretlenül növekszik a lakosság körében. Az év első két hónapjában már 100 milliárd forint fölé került az új lakáshitelek összege, ami 38 százalékos éves növekedést jelent. A leglátványosabb bővülés a személyi hiteleknél látható: a folyósított összeg csaknem 58 milliárd forintra nőtt az idei év első két hónapjában. Ez 72 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor, 2016 első két hónapjával összevetve pedig másfélszeres bővülést jelent.

A fogyasztási hitellel rendelkező háztartások körében az áruhitelek aránya 32 százalékot tett ki, az adósok csaknem harmada ráadásul halmozza a hiteleket, 14 százalékuk pedig hitelből hitelbe esik, vagyis előző hitelszerződése megszűnése után 30 napon belül újabb hitelt vett fel. 

Az OVB Magyarország felhívja a figyelmet arra, hogy a nulla százalékos THM-mel meghirdetett áruhiteleknél, amennyiben megfelelünk a szerződésben foglalt feltételeknek, nem kell egyéb költségekkel számolnunk. Azonban körültekintőnek kell lennünk, hiszen előfordulhat, hogy ez a díjmentesség csak bizonyos futamidő vállalása esetén érvényes, ha ettől eltér, akkor már a jogszabályi plafonhoz közelítenek a THM-értékek. Tartós fogyasztási cikkek vásárlása esetén ez például a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértéke is lehet.

Az OVB Magyarország véleménye szerint a hitelkártya is csak abban az esetben jelenthet kedvező megoldást, ha megfelelően, a határidőket betartva használjuk. Noha ugyanúgy fizetünk a megvásárolni kívánt áruért, mint a „hagyományos bankkártyánkkal”, ebben az esetben viszont nem a saját pénzünket költjük és ezt a „kölcsönt” meghatározott időn belül vissza is kell fizetnünk. Nagyon körültekintőnek kell lenni és figyelni kell rá, hogy a hitelbe felvett vagy levásárolt összeget még a szerződésben rögzített kamatmentes perióduson belül térítsük meg a hitelező intézménynek, ellenkező esetben már kamattal is kell számolnunk. Azt is fontos tudni, hogy a „költési” és a türelmi időszak nem az első kártyás vásárlással indul, hanem mindig kötött az adott hónapban. Így, ha valaki a „költési időszak” utolsó napjaiban vásárol kártyájával, csak egy-két hete marad a törlesztésre.

A KHR adatai szerint a hitelhalmozók jellemzően az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartások, akik kisebb összegeket vesznek fel rövidebb futamidőre. A nagycsaládosok – közülük is az alacsonyabb jövedelműek – nagyobb arányban kényszerülnek rá a hitelek halmozására: míg az eltartott nélküli hitelfelvevő háztartások 29 százaléka vett fel újabb fogyasztási hitelt, addig a három vagy több gyermekes családok 37 százaléka. A fogyasztási hiteleket egyébként is zömmel az alacsonyabb keresetűek veszik fel: az adósok 77 százalékának jövedelme nem haladja meg a havi bruttó 300 ezer forintot.

Egyre többen vannak azok is, akik ingatlanhitelük mellé kényszerülnek fogyasztási hitelt is felvenni. A 2013 és 2016 szeptembere között felvett lakáshitel-szerződéseken belül átlagosan nyolc százalék volt azon hitelek aránya, amelyek esetében az adós a hitelfelvételt követő egy éven belül fogyasztási hitelt is felvett, mert feltehetően a lakásvásárlás annyira kimerítette a szóban forgó háztartások anyagi keretét, hogy a lakásfelújításhoz, a berendezések finanszírozásához fogyasztási hitelhez folyamodtak.