Ezért lehet gond a lakásbiztosításunkkal, ha nem számolunk az építőipari árnövekedéssel

|

építőipari áremelkedés lakásbiztosítások alulbiztosítottsága

Lakásbiztosításnál az ingatlan értékénél a szerződés megkötésekor érvényes árat figyelembe véve szoktuk megkötni a biztosítást. Ez ugyanúgy érvényes az ingóságokra is, azok fedezeti értékét is a kötéskori értékekkel számolva állítjuk be a lakásbiztosítás megkötésekor. Bármennyire is körültekintően járunk el, ha a lakásbiztosítás kötése óta 2-3 vagy több év is eltelt, és nem vizsgáltuk felül a lakásbiztosítást, illetve nem módosítottuk aszerint, hogy milyen értékek kerültek be az otthonunkba, milyen értéknövelés történt (pl. felújítás), akkor a lakásbiztosításunk szaknyelven: alulbiztosítottá válhatott idő közben. De más is okozhatja az alulbiztosítottságot.

Ha emelkednek az ingatlan árak, akkor mindenképpen növelni kell az ingatlan biztosítási összegét?

Attól, hogy az ingatlan árak növekednek, még nem feltétlenül szükséges egy ingatlan biztosítási értékét megemelni, hiszen az az újjáépítési összeggel függ össze. Például, ha a településnek vagy kerületnek, ahol élünk a frekventáltsága miatt (pl. új metró vonal, új gyár épül a közelében) az átlag eladási értéke megnövekszik, attól még, ha az építőipari árak nem emelkedtek, az ingatlan fedezeti értéke nem feltétlenül változik.

Viszont, ahogy sokhelyről hallhatunk róla, az utóbbi évek során az építőipari árak drasztikusan megemelkedtek, ami egyaránt kihat az újjáépítési és a felújítási költségekre is. Legyen szó részleges vagy teljes körű újjáépítésről, az alulbiztosítottság helyzete bekövetkezik az építési árak növekedése miatt.

Nézzük meg a konkrét számokat

Az elmúlt 3 évben 31%-kal nőttek az építőipari árak. Vagyis egy 3 éve 10 millió forint értékkel bíró ingatlan esetében az újjáépítési költség idén már 13 millió forint felett van. Ha pedig 3 éve a biztosítási összegünk 10 millió volt erre az ingatlanra, akkor idén újjáépítés esetén 3 millió forint deficitünk van, ami önmagában sem kevés.

Viszont ez még nem minden. Amiatt ugyanis, hogy a lakásbiztosításunk alulbiztosítottnak számít, káresemény esetében a biztosító úgynevezett proráta, arányos kártérítést fog nyújtani. Ilyenkor:

  1. totálkár esetén:
    Amennyiben az újjáépítési költség 13 millió Ft, a biztosító kártérítése 10 millió Ft (vagyis maximum a biztosítási összeg lehet), az alulbiztosított Ügyfél ez esetben „saját zsebből” fizeti a 3 Millió Ft-ot.
  2. nem totálkár esetén:
    Egy viharkár esetén, például tető sérülésekor a helyreállítási költség legyen 3 millió Ft, az aránylagos kártérítés miatt a szorzó 77 %-a biztosító kártérítése 2,3 millió Ft (ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik 10/13). Ez esetben az alulbiztosított ügyfél „saját zsebből” fizeti a 700 e FT-ot.

A biztosító ilyen esetben minden olyan káreseménynél alkalmazhat alulbiztosítottsági, arányos kártérítési szorzót, ami az épület összeg alapján került fedezetbe így például:

  • vihar
  • tűz
  • vízkárok / vezetékes víz – csőtörés, elfolyt víz stb.
  • jégverés
  • rongálás
  • üveg stb.

 

Mire érdemes még odafigyelni a lakásbiztosításunkkal kapcsolatban?

Az alapanyag és a javítási munkadíjak emelkedése miatt is fontos figyelnünk a lakásbiztosítás részleteire, mert az adott káreseményekhez tartozó limitösszegek szintén elavulhattak.  

Javasolt tehát a 2-3 évnél régebben kötött lakásbiztosítást újrakalkulálni. Ez a megfelelő biztosítási fedezet beállítása mellett (ingatlan és ingóság) azért is hasznos, mert ennyi idő elteltével a biztosítók is kijönnek új lakásbiztosítási konstrukciókkal, így akár hasonló áron több fedezettel rendelkező lakásbiztosítást is választhatunk.

Míg biztosítót váltani csak évforduló előtt tudunk, addig meglévő lakásbiztosítási szerződésünket aktualizálni, módosítani bármikor tudjuk.

Érdemes szakértői segítséget kérnünk, hogy a piaci árakat nyomon követve tudjunk az otthonunkra és az abban tárolt értékeinkre valós védelmet biztosítani.

Olvassa el:

Tévhitek az egészségbiztosítással kapcsolatban

| OVB Vermögensberatung Kft.

3 gyakori tévhit az egészségpénztári szolgáltatással kapcsolatban

A pénztári tagok többsége az összegyűlt pénzt leginkább gyógyszerre és magánorvosra költi, és még ők sem feltétlenül vannak tudatában annak, hogy mennyi mindenre lehetne ezeken felül felhasználni az egészségpénztári számlán lévő pénzüket. Íme 3 gyakori tévhit az egészségpénztárral kapcsolatban tagoknak és (még) nem tagoknak.