A magyarok látják a nyugdíjszakadékot, de kevesen kezdtek hidat építeni fölé
|
A legtöbben átlagosan 4-600 000 forintos nyugdíjra vágynak
A magyarok 86 százaléka attól tart, hogy az állami nyugdíj nem lesz elegendő, mégis csupán 32 százalék takarékoskodik célzottan a nyugdíjas évekre – derül ki az OVB Magyarország megbízásából készült, több mint 1000 fő megkérdezésén alapuló reprezentatív Ipsos-kutatásból. Bár a válaszadók jellemzően havi 400–600 ezer forintos nyugdíjat tartanának megfelelőnek, mindössze 16 százalék számolta ki, hogy várhatóan mekkora összegre lesz jogosult. A kutatás legfontosabb tanulsága ezért nem pusztán az, hogy a magyarok kevésnek tartják a várható állami nyugdíjat, hanem az, hogy az általános aggodalom ritkán válik személyes számítássá és konkrét pénzügyi tervvé.
A problémát már látjuk – a saját helyzetünket kevésbé
Az OVB Magyarország megbízásából az Ipsos több mint 1000 válaszadó bevonásával végzett kutatása élesen kirajzolja a felismerés és a cselekvés közötti szakadékot, ha a nyugdíjról van szó: miközben a magyarok 86%-a attól tart, hogy az állami nyugdíj nem lesz elegendő, mindössze 32% takarékoskodik célzottan a nyugdíjas évekre. Arról viszont határozott elképzelésük van, hogy mekkora nyugdíjra lenne szükségük a megélhetéshez. A legtöbben 4-600 000 forint közötti összegből tudnának kijönni, de 22% még egyáltalán nem is gondolkozott ezen. Ezen belül a havi 300 ezer forintos bevétel alatt a megkérdezettek negyede nem tervez hosszú távra, míg az 500 000 forint felettieknél ugyanez az arány csak fele ennyi. A bizonytalanságot tovább erősíti, hogy a megkérdezettek 16%-a készített számítást arra vonatkozóan, mekkora nyugdíjra lesz jogosult. Így nem meglepő, hogy a megkérdezettek 32%-a rendelkezik célzottan nyugdíjcélú megtakarítással.
A többség tehát felismeri az öngondoskodás szükségességét, az általános aggodalmat azonban még nem fordítja le személyes számításra és konkrét pénzügyi tervre.
„A kutatásban nagyon jól látszik a várakozások és a tényleges felkészülés közötti különbség. Sokan érzik, hogy az állami nyugdíj önmagában valószínűleg nem biztosítja majd azt az életszínvonalat, amelyet szeretnének, de jóval kevesebben jutottak el odáig, hogy ezt a saját helyzetükre is kiszámolják, és konkrét lépéseket tegyenek. Ez a rés azért fontos, mert megmutatja: a felismerés még nem feltétlenül jelent pénzügyi felkészültséget” – mondta Szabadi Ágnes, az Ipsos képviseletében.
A nyugdíjszakadék így nem egy mindenkire egyformán érvényes összeg. A különbség attól függ, milyen időskori életet képzelünk el magunknak, milyen bevételekre számíthatunk, és milyen egyéb pénzügyi forrásaink lesznek. Éppen ezért a következő lépés sem lehet mindenkinél ugyanaz.
Először a távolságot kell megmérni
Az OVB szerint a nyugdíjtervezést nem egy konkrét megtakarítási termékkel érdemes kezdeni, hanem a személyes helyzet feltérképezésével: milyen életet szeretne élni az ügyfél később, milyen forrásokra számíthat, és mekkora lehet a kettő közötti különbség.
„A nyugdíjszakadékról nem azért kell beszélnünk, hogy félelmet keltsünk, hanem azért, hogy meg tudjuk határozni, mekkora távolságot kell áthidalnunk. Amíg csak azt érezzük, hogy talán nem lesz elég a nyugdíjunk, nehéz konkrét döntést hozni. Ha viszont ismerjük a saját számunkat, már lehet reális tervet készíteni. A kutatás azt is jelzi, hogy a tanácsadás kézzelfogható különbséggel jár együtt: a pénzügyi tanácsadói segítséget igénybe vevők 62 százalékának van megtakarítása, míg azok között, akik nem vettek igénybe ilyen segítséget, csak 40 százaléknak. A pénzügyi tanácsadás számunkra ezt a hidat jelenti: segít eljutni a bizonytalanságtól a személyes számításon át a követhető cselekvésig” – mondta Papp Ádám, az OVB Magyarország ügyvezető igazgatója.
A kutatás ugyanakkor azt mutatja, hogy ez a fajta külső segítség még korántsem általános: a megkérdezettek mindössze 28 százaléka vett már igénybe pénzügyi tanácsadói segítséget, 72 százalékuk még nem. Pedig a tanácsadást igénybe vevők körében a rendszeresen, havonta félretevők aránya is magasabb: 43 százalék, míg a tanácsadást nem igénybe vevőknél 27 százalék. Ez jól mutatja, hogy a személyre szabott támogatás a tudatosabb pénzügyi cselekvéssel is együtt jár.
Az első lépés a tudatosság
A tudatos nyugdíjtervezés első lépése nem feltétlenül egy konkrét pénzügyi termék kiválasztása, hanem annak felismerése, hogy az állami nyugdíj mellett öngondoskodásra is szükség lehet. Ehhez először érdemes felmérni a saját várható helyzetünket, megismerni az elérhető megtakarítási lehetőségeket, majd olyan megoldást választani, amely igazodik az élethelyzetünkhöz, céljainkhoz és lehetőségeinkhez.
A kutatásban bemutatott disszonancia csökkentését ezért már fiatal korban érdemes elkezdeni. Ezt szolgálja az OVB pénzügyi edukációs programja is. A Költs Okosan! Program játékos, érthető és gyakorlati formában ismerteti meg az általános és középiskolás gyerekekkel többek között a megtakarítás fontosságát, a költségvetés készítését, a szükséges és a felesleges kiadások közötti különbséget, valamint a pénzügyi célok kitűzését és elérését. A program keretében, a 2024. márciusi indulás óta, több mint 24 ezer diák vett részt ezeken a rendhagyó órákon, és szerzett tapasztalatot a pénzügyi tudatosság fontosságáról.